2024
Székelyföldi turizmus a professzionalizáció útján címmel szerveznek konferenciát június 7-én Marosvásárhelyen. Az esemény célja, hogy teret biztosítson azon szereplők számára, akik az érintettségükön túlmenően aktívan is hozzá szeretnének járulni a jövő alakításához.
Székelyföld turizmusának a fejlődése jövőnk egyik záloga – szögezik le a szervezők. Véleményük szerint a turizmuspiac megfelelő irányú alakulása hozzájárul új, minőségi munkahelyek teremtéséhez, az elvándorlás csökkenéséhez, összességében ahhoz, hogy Székelyföld egy élhetőbb, jobb, számunkra a legjobb hellyé váljon.
Székelyföldi turizmus a professzionalizáció útján 2.0 című konferencián tartott előadást Hires-László Kornélia, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont vezetője és a Történelem és Társadalomtudományi Tanszék docense.
Második alkalommal szervezik meg pénteken 10 órától Marosvásárhelyen a várban a Székelyföldi turizmus a professzionalizáció útján című konferenciát.
Székelyföld turizmusának a fejlődése jövőnk egyik záloga jelszóval szerveztek második alkalommal Marosvásárhelyen turisztikai konferenciát. A szervezők szerint a turizmuspiac megfelelő alakulása hozzájárul Székelyföld élhetőbbé tételéhez.
2023
Június 3-án Marosvásárhelyen a Közigazgatási Palota egyik termében Székelyföldi turizmus a professzionalizáció útján címmel szervezett műhelybeszélgetést a Magyar Tudományos Akadémia Kolozsvári Akadémiai Bizottsága, partnerségben a Transylvania Bloom és a Visit Maros egyesületekkel. A rendezvényen neves magyarországi szakemberek, turisztikai vállalkozók, civil szervezetek, valamint a Visit Kovászna és Visit Maros egyesületek képviselői a székelyföldi turisztikai lehetőségekről, hiányosságokról beszélgettek a dél-tiroli, illetve a Balaton környéki tapasztalatok tükrében. A rendezvényt dr. Tóth-Batizán Emese Emőke, a Magyar Tudományos Akadémia Kolozsvári Akadémiai Bizottságának, illetve a Transylvania Bloom Initiative egyesületnek a tagja szervezte, akivel a konferencia után beszélgettünk.
Székelyföld alapvetően egy olyan régió, ahol az egyik legfontosabb gazdasági húzóerőt a turisztikai potenciálok megfelelő kiaknázása jelentheti. A 12. Szociológus Napok egyik kiemelt előadásában a régiót olyan népszerű turisztikai célpontokkal hasonlították össze, mint a dél-tiroli autonóm tartomány vagy a Balaton.
Fontos az elméleti tudás, a kutatás, de fontos a gyakorlati tapasztalat megosztása, közös tervek kialakítása, és az, hogy Maros, Hargita és Kovászna megye közösen, Székelyföldként szerepeljen a turisztikai ajánlatokban, egymást segítve vonzza a turistákat a térségbe – hangzott el szombaton a Marosvásárhelyen tartott Székelyföldi turizmus a professzionalizáció útján című konferencián.
Fontos az elméleti tudás, a kutatás, de fontos a gyakorlati tapasztalat megosztása, a közös tervek kialakítása és az, hogy Maros, Hargita és Kovászna megye közösen, Székelyföldként szerepeljen a turisztikai ajánlatokban, egymást segítve vonzza a turistákat a térségbe – hangzott el szombaton a Marosvásárhelyen tartott Székelyföldi turizmus a professzionalizáció útján című konferencián
Hogyan tud jobbá válni, professzionalizálódni a székelyföldi turizmus? Milyen új gyakorlatra van szükség ahhoz, hogy turizmust alkossunk. A témának van egy elméleti megközelítése, illetve egy gyakorlati átfordítása is. Kezdjünk ezzel. Milyen, papíron a profi turizmus? Székelyföldi turizmus a professzionalizáció útján témában tartottak konferenciát, ez jelzi azt, hogy úton vagyunk, de még nem értünk célba. Miért tart ott a székelyföldi turizmus, ahol? Hol van a hiba? El lehet egyáltalán ennél jobband „adni” Székelyföldet vagy ebben ennyi van?
Önök mennyi időt töltenek a szabadban? Gyakran járnak kirándulni a családdal? Megannyi felfedezésre váró szépség hívogat itthon, Erdélyben is, és mégis sokan vagyunk, akik alig ismerjük közvetlen környezetünk csodáit. Pedig a természet jótékony hatásairól, az együtt kirándulás közösségformáló erejéről mindannyian hallottunk már.
⛰️ Műsorunkba olyan vendégeket hívtunk el, akik számára fontos a természetjárás, fontosnak találják megismerni hazánkat, csodás tájainkat, épített örökségünket, és mindezt meg is mutatják szűkebb és tágabb környezetüknek.
A Nőszemköztben Csatlos Tünde beszélgetőtársai:
💠 Gnandt Márkus Éva, a Paprika Rádió főszerkesztője, a Lépten-nyomon vlog alapítója
💠 Veres Ágnes, az EKE titkára
💠 dr. Tóth-Batizán Emese, szociológus, a Baba- és gyerekbarát úticél Facebook csoport alapítója
Milyen lehetőségei vannak a hazai turizmusnak a fejlődésre, kik a kulcsszereplők, miért nincs az ügy élén egy személy/intézet/hatóság, aki egységes irányt mutatna – és persze ki, kik lehetnének az iránymutatók, melyek a hétvégi tematikus szakmai találkozó végkövetkeztetései, ezek a Fogadóóra kérdései. Meghívott Dr. Tóth-Batizán Emese Emőke szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia Kolozsvári Akadémiai Bizottság tagja, a Transylvania Bloom Egyesület vezetője, A legjobb hely Erdélyben facebook csoport létrehozója.
A Székelyföldi turizmus a professzionalizáció útján – ezzel a címmel zajlott konferencia szombaton Marosvásárhelyen, a Közigazgatási Palotában. Székelyföld turizmusának fejlődése mindannyiunk életminőségét javítaná, emiatt fontos, hogy válaszokat keresni a felmerülő kérdésekre – hangsúlyozta a főszervező.
Székelyföld turizmusának fellendülése közügy és közérdek. A turizmuspiac fejlődése ugyanis befektetések ösztönzését, új, fizetőképesebb munkahelyek teremtését vonzza maga után, az elvándorlás csökkenését eredményezheti, tömören fogalmazva: hozzájárul az életszínvonal növekedéséhez egész Székelyföldön.